A sivatagi száguldás története

A Dakar 30 éve

A téli motorsport szezon legnagyobb megmérettetésének népes mezőnye 2008 januárjában immáron 30. alkalommal vág neki a sivatagnak.

2008.01.02 16:29Flex Dakar Team

A lényeg a kezdetektől mit sem változott: túlélni a kalandot és befutni a dakari célba. Aki vett már részt benne, rend szerint újra visszatér, aki pedig kimarad belőle, álmodozik róla. A kihívás története 1977-re nyúlik vissza.

Egy francia autóversenyző, Thierry Sabine eltévedt az Abidjan-Nice Ralin, Líbiában. Ugyan végül teljesíteni tudta a teljes versenytávot, de az átélt élményei örökre megváltoztatták az életét. Hazatért Franciaországba és elhatározta, hogy szervez egy olyan tereprali versenyt, mely európai- és afrikai szakaszokból áll. Terve igen hamar pozitív visszhangra talált, amit annak köszönhetett, hogy Afrika, mint sokarcú kontinens, szépségével és zordságával lenyűgözi a világ bármely más tájának lakóit. 1977. novemberére megtervezte azt az útvonalat, amely mára fogalommá vált, és amit ma úgy hívunk: Dakar Rali.

Eredetileg a mezőny Európából, Párizsból rajtol és áthalad Észak-Afrika legkietlenebb vidékén, a Szaharán. A végállomást azért Dakarban jelölte ki, hogy keretet adjon a kalandnak. Ugyanúgy, ahogyan a sivatagban a nappali akár plusz ötven fokról éjjel mínusz 40 fokra hűl, majd másnap visszaforrósodik a levegő, a versennyel együtt a táj is együtt változzon.

Északról Dél-nyugatra a terep kezdetben zöld növényzet, aztán kavicsos rész, majd jön a végtelen homoktenger, ami után újra köves-kavicsos terep, végül a zöld növényzet vár az Atlanti-óceán közelében a versenyzőkre: ez megadja a kellő szépségét az egész viadalnak. Sabine úgy érezte, ennél jobban semmi sem képes versenyre csábítani a kihívás szereplőit.

A terv bevált, 1978-ban rajthoz álltak a pilóták az első Dakarjukon. Érdekes, hogy ezt még december 26-án startoltatták el Párizsból. A mezőny mindösszesen 170 versenyzőből állt, míg a 10 000 km-es táv hat országot érintett: természetesen a hideg, fagyos Franciaországot, majd a kánikulai Algériát, a homokdűnék sokaságát magába foglaló Nigert, Felső-Voltát, a köves-sziklás és homokos területű Malit és a legvégén Szenegált, melynek fővárosát, Dakart az Atlanti-óceán tündöklő kéksége tett egyedülálló végállomássá.

Az elmúlt 30 év során persze nem mindig a nyugat-afrikai Dakar volt a végállomása a nagy kalandnak, amit sokszor a fekete kontinens országaiban zajló politikai élet befolyásolt. Ez is jól példázza azt, hogy a Dakar Rali egy modern civilizációt képvisel a tradicionális iszap-nád házakban lakó emberek mikrokozmoszában, ahol sajátos - olykor fegyverek által kikényszerített - törvények uralkodnak. A '80-as évektől fokozatosan kapcsolódtak be a konstruktőrök (az autógyártóknál: Lada, BMW, VW, Citroen, Renault, Porsche, Mitsubishi, Peugeot, a motorkerékpár gyártóknál: Yamaha, BMW, Honda, KTM) a küzdelmekbe, hiszen a siker mindenkit inspirált.

Az Afrikába való áthajózás gondolata még inkább vonzotta a kalandvágyókat, akik között sokszor egykori Formula-1-es pilótát, vagy egyéb sportág jeles képviselőit, esetleg lelkes amatőröket, hétköznapi sztárokat pillanthattunk meg. Ahogy haladunk napjaink felé, úgy sokszorozódott meg a résztvevők száma, de már 1983-ban világossá vált mindenki számára, hogy a Dakar nem játék: egy homokvihar során negyven versenyző tűnt el, szerencsére négy nappal később megtalálták őket.

Az alapító, Thierry Sabine hiába tette színessé a Dakart 1985-re azzal, hogy új helyszíneket (Guinea, Sierra-Leone, Mauritánia) kapcsolt be a vérkeringésbe, egy évvel később egy helikopter-szerencsétlenség következtében meghalt. Hamvait a Szaharában szórták szét. A kaland azonban nélküle is folytatódott, édesapja, Gilbert vette át a szervezési faladatokat. A '90-es évektől nagy változáson ment keresztül a verseny: egyrészt magas szintű technikai tökéletesedésen (1992-től GPS-rendszer), másrészt az eredeti rajt- és célhelyszín megváltozásain. 1992-ben például Párizs-Le Cap, '94-ben Párizs-Dakar-Párizs, '95-ben Granada-Dakar, '97-ben Dakar-Dakar útvonalat jelölték ki a szervezők.

Sőt, 2000-től két évig az egyiptomi Sharm-El-Sheik volt a végállomása a nagy visszatérőknek, valamint a régi- és új kalandvágyóknak. Az utolsó esztendőkben Marseille, Barcelona és Lisszabon is meg tudta szerezni a világhírű futam indításának jogait, és ha a magyar résztvevők lobbija tovább erősödik, akár az sem lesz elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben Budapestről vágjanak majd neki a járművek a legendás versenynek.


Belépés és regisztráció

Belépés:

regisztráció

Regisztráció:

belépés


Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.